Kicsi kóborló

Nyájban legelészett
ugri-bugri kecske,
először ízlelte,
milyen a füvecske.

Minden érdekelte,
csacska gyerekecske,
messzire csalta őt
huncut, tarka lepke.

Mire észbe kapott
rémülten mekegve,
nem tudta, merre jár,
mamáját kereste.

Vajon merre, merre?
Kéne friss tejecske.
Hogy talál most vissza,
csak sírt keseregve.

Búját megsajnálta
szelíd füstifecske.
- Gyere, kicsi, gyere!
Gyere! - csicseregte.

Könnyű volt a dolga,
a gida követte,
a kicsi kóborlót
így hazavezette.

Kecskemama hálás,
mert bizony kereste,
vígan simult hozzá
az ő szíve csücske.

                                                                 Zagyi Gáborné