Túl az üveghegyen,
varázserdő mélyén.
Aprónép éldegélt,
gyökér-lakban békén.
Melegen sütött a nap,
békésnek tűnt az erdő,
gyökér-falvát belepte
egy gomolygó, füst felhő.
A tópart felől jött,
egyre jobban terjedt.
Elérte a postát
és a konyha kertet.
- Tűz van! Mindenki ide! -
kiabálta Jánoska.
- Gyorsan el kell oltanunk,
mert kigyullad a posta!
Összeszaladtak a lakók.
Hoztak vödröt, kannát, kancsót.
Bodobács meg előhozta
az új tűzoltóautót.
Mintha sose lett volna,
eloltották a tüzet.
Bodobács kíváncsi volt,
hogy a láng, honnan eredt.
Füstös, kormos üvegcserép
hevert a lucskos hamuban.
- Túlhevült a forró napon,
ettől lett tűz a faluban.
Megjelent a posta galamb.
- Meghoztam a leveleket.
Hát itt meg mi történt,
mitől kormos a kezetek?
Tüzet oltottunk mi mind,
de vége, szerencsére. -
hogy mi és hogyan történt,
Bodobács elmesélte.
Majd leültek a padra,
hiszen itt az üzenet.
Felbontotta Katica
az ismerős levelet.
Drága kedves barátaim.
Köszöntelek benneteket.
Gondolatban most mindenkit
egyenként is megölelek.
Csodálatos volt a bál,
a hangverseny is mesés,
csak ámultam, bámultam,
és csodáltam a zenét.
Nagyszerű móka volt
hajnalig táncoltunk.
Nagyon elfáradtam,
ma délig aludtunk.
Most kaptam füzeteket,
és nagyon szép könyveket.
Egy varázs palatáblát
és egy zöld köpönyeget.
Az iskolatáskám szép,
mert csupa, csupa virág
és ma kezdték el varrni
a tündér egyenruhát.
Két nap múlva útra kelek,
de elkísér az anyukám.
De jó, hogy már elsős leszek,
tudjátok, nagyon várom már.
Elköszönök barátaim,
vigyázzatok magatokra!
Hamarosan találkozunk,
hiányzik már Gyökér-falva.
- Nekünk is, hogy hiányzik. -
jegyezte meg Lenke.
De látjuk hamarosan,
ha lesz varázsigéje.
Üldögéltek még egy kicsit,
szép emlékeket idéztek.
Lassan rájuk esteledett
addig, addig nevetgéltek.
Ilona Zagyi Gáborné
varázserdő mélyén.
Aprónép éldegélt,
gyökér-lakban békén.
Melegen sütött a nap,
békésnek tűnt az erdő,
gyökér-falvát belepte
egy gomolygó, füst felhő.
A tópart felől jött,
egyre jobban terjedt.
Elérte a postát
és a konyha kertet.
- Tűz van! Mindenki ide! -
kiabálta Jánoska.
- Gyorsan el kell oltanunk,
mert kigyullad a posta!
Összeszaladtak a lakók.
Hoztak vödröt, kannát, kancsót.
Bodobács meg előhozta
az új tűzoltóautót.
Mintha sose lett volna,
eloltották a tüzet.
Bodobács kíváncsi volt,
hogy a láng, honnan eredt.
Füstös, kormos üvegcserép
hevert a lucskos hamuban.
- Túlhevült a forró napon,
ettől lett tűz a faluban.
Megjelent a posta galamb.
- Meghoztam a leveleket.
Hát itt meg mi történt,
mitől kormos a kezetek?
Tüzet oltottunk mi mind,
de vége, szerencsére. -
hogy mi és hogyan történt,
Bodobács elmesélte.
Majd leültek a padra,
hiszen itt az üzenet.
Felbontotta Katica
az ismerős levelet.
Drága kedves barátaim.
Köszöntelek benneteket.
Gondolatban most mindenkit
egyenként is megölelek.
Csodálatos volt a bál,
a hangverseny is mesés,
csak ámultam, bámultam,
és csodáltam a zenét.
Nagyszerű móka volt
hajnalig táncoltunk.
Nagyon elfáradtam,
ma délig aludtunk.
Most kaptam füzeteket,
és nagyon szép könyveket.
Egy varázs palatáblát
és egy zöld köpönyeget.
Az iskolatáskám szép,
mert csupa, csupa virág
és ma kezdték el varrni
a tündér egyenruhát.
Két nap múlva útra kelek,
de elkísér az anyukám.
De jó, hogy már elsős leszek,
tudjátok, nagyon várom már.
Elköszönök barátaim,
vigyázzatok magatokra!
Hamarosan találkozunk,
hiányzik már Gyökér-falva.
- Nekünk is, hogy hiányzik. -
jegyezte meg Lenke.
De látjuk hamarosan,
ha lesz varázsigéje.
Üldögéltek még egy kicsit,
szép emlékeket idéztek.
Lassan rájuk esteledett
addig, addig nevetgéltek.
Ilona Zagyi Gáborné
