Üzen a tavasz

Ma egy dallam szárnyra kap.
Csendül itt a: nyitni kék.
Miért bújik el a nap?
Csalogatnák cinegék.

Itt az idő! Ébresztő!
Nyitni, nyitni, nyitni még!
Kell az égre kékítő,
s a napfényes büszkeség.

Kikeletről szól ez a dal.
A szél súgja: jeget török.
Tavasz ír a zöld tollával,
azt üzeni: rögtön jövök.

Kicsi Kincsem
Ilona Zagyi Gáborné

Hód-vár

Duzzadt patak.
Árnyék halad.
Valamit vitt.
Ki lakik itt
a víz alatt.

Szürke bundás
a hód pajtás.
Vackot készít,
várat épít,
s hozzá hidat.

Sürgős munka,
nem csak móka.
Nyakán a tél,
így nem henyél,
gyűjt gallyakat.

Fűzfa irtás,
ág és hajtás.
Nyírfa kéreg
ízes étek,
finom falat.

Füttyög, jelez,
társat szerez.
Lesz családja,
s szép új gátja
oltalmat ad.

Kicsi Kincsem
Zagyi Gáborné

A páva

Félvad madár,
peckesen jár.
Kéklőn tarka,
s a farktolla
szép legyező.

Fején szemfolt,
s koronát hord.
Úri csoda
tollbóbita,
szembetűnő.

Tyúk alakú,
hosszabb nyakú.
Ritkán dalol,
s ha rikácsol
az ijesztő.

Éktelen zaj
Hangja ricsaj.
Esőt jelez,
s ébredéshez
nap köszöntő.

Barátságos
mutatványos.
Angyali toll,
s ahogy pózol,
lenyűgöző.

Kicsi Kincsem
Zagyi Gáborné

Tavaszfelelős

Felébreszti maciösztön.
Nyújtózkodik. Előjöjjön?
Jól járnak a koránkelők,
süt -e a nap , lesznek felhők?

Kidugja az orra hegyét.
Figyeli az erdő csendjét.
Gondolkodik, nagyot ásít.
Visszabújok ha nem csábít.

Makacs a tél, marad a fagy?
Mit jósoljak? Jön a tavasz?
Megnézem, hogy van -e árnyék.
Brumma-brumma, kicsit várj még.

Kicsi Kincsem
Zagyi Gáborné