Csuszka pár

Terebélyes ágak között,
bájos, kicsi akrobata,
a fa törzsén föl és alá,
csúszik ide, csúszik oda.

Talán bizony lakást keres?
Apró szépség illeg-billeg,
- Ni csak, itt egy üres odu!
Párját hívja: cirreg-cirreg.

Nézegetik. Az ajtó nagy,
leszűkítjük, hordunk sarat,
ha kisebb lesz, otthonosabb.
Nekilátnak, tapasztanak.

Amíg száradnak a falak,
jó vastagon kibélelik.
Fakéreg és tűlevelek.
Itt kelnek ki majd a kicsik.

Harkály röpül. Menne haza.
Nem fér már be, szűk a nyílás.
Bent lapul a két kis szorgos,
kész a fészek csinosítás.

Sürgés, forgás, tüsténkedés,
biztonságos a menedék.
Buzgólkodó a csuszka pár,
kártevőkből van itt elég.

Telnek-múlnak,napok, hetek.
A fészekben kilenc tojás.
Koppan kis csőr, a héj reped.
Kilenc, pici szívdobbanás.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Sok száz éves fa...

Még nem láttam ekkora fát.
Lehet kapni hozzá létrát?
Tetejére ha felmásznék,
a világon mindent látnék?

Te vagy itt a legidősebb.
Talán őrt állsz, örököset?
Öreg vagy már, nagyon kérges.
Megölellek. Vajon érzed?

Hány kisgyerek kéne ide,
kiknek keze összeérne?
Tíz barátom elég lenne,
kéz a kézben, körbe körbe.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Különös koncert

Hosszú csápok amit látok.
Mi bújik a kéreg alatt?
Kitapogat óvatosan.
Meleget vár? Talán nyarat?

Júniusban előbújik,
egy fényes, fekete frakkban.
Előkelőn illeg-billeg,
a szép, nyári alkonyatban.

Röppen föl a csalitosba,
üldögél a virágbokron.
Eltűnődik szomorúan
- nyakkendőm nincs, csak a hangom.

Cifra lepke libben mellé.
- Szomjas vagyok. Ön a pincér?
- Nem. Kérem, én, zenész vagyok.
Fellépek, a tücsök kísér.

- Hangverseny lesz, éji zene?
Megvárom, ha megengedi.
Előkerül tücsökmester.
- Cincér fiam, lássunk neki!

Így csendült fel a szerenád!
Figyeld csak az esti csendben.
Táncolnak az apró árnyak,
csillagfényes bálteremben.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Borz Amál és Borz Aurél.

Vajon mit rejt csöndes tölgyes,
ki lakik az erdő mélyén?
Itt kukucskál egy rönk mellett,
Borz Amál és Borz Aurél.

Van itt borzvár a föld alatt,
de nem egyszerű kotorék,
csillog, villog, tisztán tartja,
Borz Amál és Borz Aurél.

Óvatosan, szépen lassan.
Fülel, figyel. Nincs -e veszély?
Így megy ez, ha előbújik,
Borz Amál és Borz Aurél.

Nagyon üres a borz pocak,
még épphogy csak elmúlt a tél.
Nem csoda, hogy megéhezett
Borz Amál és Borz Aurél.

Morog, forog és toporog,
itt az idő,leszállt az éj.
Kígyót, békát kutat, keres,
Borz Amál és Borz Aurél.

Lassún lomha, bár nem lusta
ha nincsen más jó a gyökér.
Izeg-mozog, túr és kapar,
Borz Amál és Borz Aurél.

Akad egér, jó friss kukac.
Darázsfészek a holdfénynél.
Telik bendő, nem gyűjtöget,
Borz Amál és Borz Aurél.

Jóllakottan elégedett,
már hajnal előtt hazaér.
Leporolja a bundáját,
Borz Amál és Borz Aurél.

Hálókamra, puha alom.
Ágya haraszt és falevél,
édes álmot alszik nappal,
Borz Amál és Borz Aurél.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Azt játszom... (Búcsú az óvodától)

Azt játszom, hogy egy fa vagyok,
bár még csak egy kis csemete.
Esik eső, a nap ragyog,
erősödik a gyökere.

Vastagodik vékony törzsem,
de még nincsen rajtam kéreg,
növögettem itt mint kertben,
s röpültek az ovis évek.

Szaporodtak gyönge ágak,
mindig jött egy újabb hajtás,
nevelgettek és vigyáztak,
engem és a sok fapajtást.

Hajoltam én erre-arra,
figyeltek rám el ne törjek.
s nőttem én a jó talajban,
nyúltam egyre többet, többet.

Nézd, hogy büszkén magasodom,
ezért van, hogy átültetnek,
belássam a horizontot,
s része legyek gyümölcsösnek.

Mindennap új rügyet bontok,
s itt-ott már van zöld levele.
Szeretnék: szép, sűrű lombot,
jó terméssel telis-tele.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Tovább megyek

Vállamon a kis tarisznyám,
ballagnak e kicsi lábak.
Búcsút intenek a versek,
röpítik az apró szárnyak.

Kinyitok egy másik könyvet,
kihúzok egy új fiókot.
Innen viszem, beleteszem,
őrzök mesét, varázslatot.

Becsukom itt a kis kaput,
iskolában nyitok ajtót.
Óvónénik, drága dadus,
megköszönök minden jó szót.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Szentjánosbogárkák

Fénylő pöttyök bokrok felett.
Felvillanó morzejelek?
Rejtélyesen titokzatos.
Falevélen kis csillagok?
Bár a látvány nem szokványos,
hívogatón barátságos.
Ti-ti, tá-tá, talán kódok?
csillog- villog a bozótos.
Csalogatnak: erre, erre!
Varázslatos így a cserje.
Mesebeli nyári este,
világít a bogár teste.
Olyan apró és védtelen.
Itt lapul a tenyeremben.
Fogságban már nincs fényjátszás,
kialudt a kicsi lámpás.
Szabadsága legfőbb titka,
elengedem, s gyúl a szikra.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Karvaly

Kíméletlen rabló madár,
vadásztere, erdő, határ.
Menekül fürj, galamb, gerle.
Karvaly űzi őket messze.
Apró testű, kékesszürke,
lesből támad rárepülve.
Zuhan mint formás cseppalak,
mit egy jégcsap, ahogy lecsap.
Bejár árkot, folyómedret,
revírje az égig terjed.
Gyorsan tanul, s megszelídül,
hűen szolgál, kézre repül.
A fenyvesben erős fészek,
Széles, tágas, jól elférnek.
Kéreg és háncs benne bélés,
várja négy-öt, fehér, pihés.

Ilona Zagyi Gáborné

Elkészült könyvformában a Gyökér-falvi történetek

Underground Kiado és Ilona Zagyi Gáborné.

május 3., 18:00 · 

Mesekönyv érkezett webshopunkba!
Ilona Zagyi Gáborné Gyökér-falvi történetek című verseskönyvét az alábbi linken érhetitek el.
http://undergroundbolt.hu/gyoker-falvi-tortenetek

Szentjánosbogárkák

Fénylő pöttyök bokrok felett.
Felvillanó morzejelek?
Rejtélyesen titokzatos.
Falevélen kis csillagok?
Bár a látvány nem szokványos
hívogatón barátságos.
Ti-ti, tá-tá, talán kódok?
csillog- villog a bozótos.
Csalogatnak: erre, erre!
Varázslatos így a cserje.
Mesebeli nyári este,
világít a bogár teste.
Olyan apró és védtelen.
Itt lapul a tenyeremben.
Fogságban már nincs fényjátszás,
kialudt a kicsi lámpás.
Szabadsága legfőbb titka,
elengedem, s gyúl a szikra.

Ilona Zagyi Gáborné

Fekete rigók

Vadszőlő fut sűrű bokron,
benne rejtek, fészekotthon.
Óvják őket tüskés ágak,
biztonság a rigó párnak.
Itt csendül a legszebb nóta...

Nem egyformák, más a színük,
egy-ütemre ver kis szívük.
Itt élnek már egy ideje.
Barnás árnyú és fekete.
Egyik csendes, nincs szócsata.

Bejárják az egész kertet,
nem félnek, tán megismernek.
Nem csak röpül. Lép és ugrik.
Amit lelnek haza viszik.
Bőséges lesz a vacsora.

Tágas terű iskoláját,
mesterfokú diplomáját,
nem jegyezték oklevélre,
de méltó a hírnevére.
van a dalnak varázslata.

Dalolása nem csak móka,
figyel párja a jó szóra.
Mit rejt fészek, puha, mohás?
Halvány zöldes, szeplős tojást.
Kel, öt-hat rigó fióka.


Ilona Zagyi Gáborné

Beszédes virágok

Virágomat

Virágomat

Öntözgettem, nevelgettem,
mint édesanyám engemet,
féltő gonddal védelmeztem,
mint jó anya a gyermeket.

Simogattam dúdolgatva,
ANYÁK napján neked adom,
hogy SZERETLEK elsuttogja,
szíved érzi kedves dalom.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Beszédes virágok

Szedtem sok-sok szép virágot,
egy nagy csokorba kötöttem,
ezt adom ma anyácskámnak,
az érzéseim színekben.

Fehéret, mert megszülettem,
édes tejjel megetetett,
fehér volt a takaróm is,
takargatott, melengetett.

Sárgákat a nappalokért,
mert akadt dolga rengeteg,
minden percét kihasználja
a magamfajta kisgyerek.

Kéket a sok éjszakáért,
mit, ha kellett átvirrasztott,
ha beteg, vagy nyűgös voltam,
gyógyítgatott, ápolgatott.

Rózsaszínt a szép mesékért,
mi felvitt a csillagokig,
a sok kedves szép szaváért
ébredéstől elalvásig.

Pirosat a szeretetért,
ami enyém és végtelen,
minden egyes ölelésért,
szívet rajzol a kis kezem...

Kicsi Kincsem
Ilona Zagyi Gáborné

Gyurgyalagok

Mint a tavasz kacérsága,
kékeszöld és aranysárga.
Vidám színek, tarka trillák, 
lepkeröptű, kis madárkák.

Zengő kórus, incselkedő,
krük-krük, prü-prü, szép az idő!
Üdvözlik a napsugarat,
feltűnő a díszes csapat.

Homokfalban költőüreg,
takarít a madársereg.
Nap szárítja míg odasüt
Ajajj, veszély! vüt-vüt, vüt-vüt!

Macska figyel lent az aljban,
Fel tud mászni? Akkor baj van!
Ám a partfal túl meredek,
nyávog, s mondja továbbmegyek.

Akad erre poszméh, darázs.
Elkapni? Egy szemvillanás.
Bögöly és légy nem menekül,
s ha más nincs, bogár kerül.

A közelben méhkaptárak,
házi méhre is vadásznak.
Nyáron több kell a családnak
a gyurgyalag fiókáknak.

Tavasz és nyár zajos-dalos
Zeng itt a táj, varázslatos.
Ősz elűzi. Nem bír faggyal.
Csendesül a táj, a partfal.

Ilona Zagyi Gáborné

Gólya

Romos ház a falu szélén.
Otthont ad a füstös kémény.
Tetejében fészekcsésze,
gólya madár építménye.

Tél elűzi, tavasz várja.
Visszatér az otthonába.
Rést tömköd, ragaszt és javít.
Tataroz és kitakarít.
.
Ünneplőben, büszkeséggel,
kúp alakú hosszú csőrrel,
fél lábon áll, úgy szerepel.
Nem felesel, csak kelepel.

Mocsaras vidéken lépdel.
Vajon mit keres a réten?
Lám mindig talál eleget,
békát, pockot és egeret.

Szép az élet kelep-kelep,
tágas itt a vadászterep.
Lépten-nyomon mindig akad,
ugrik,mászik sok jó falat.

Kutat, keres, s ez nem móka,
ebédet vár a fióka.
Jóllakottan elégedett,
szendereg a gólyagyerek.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Kacsa család

Nádas alján szép, nagy fészek,
benne tizenhárom tojás.
Kacsamama melengeti.
Huszonnyolc nap várakozás.

Megreped a tojás héja,
s tizenhárom puha-pihés
bújik elő szépen, sorban.
Kezdődhet a lépegetés.

Vajon hová tityeg-totyog
tizenhárom Kicsi kacsa?
Kacsasorban egymás után.
Hívja őket anyjuk szava.

Csusszannak is be a tóba,
úszik mind a tizenhárom.
Kacsa mama hápog büszkén:
ők itt, az én nagy családom.

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /

Gyökér-falvi történetek l. rész hangos-mese

Télűző babonák

Összeadták egy batyuba,
csupa színes, fényes darab,
hozzá vidám, tarka kalap. 
Szalmatestet rejt a ruha.

Gúnya alatt ott a rontás,
bajforrása minden rossznak.
Messze viszik és dalolnak:
kisze, kisze, kiszehajtás.

Kacagva fut a sok fruska.
Lesz is jussa, aki adott,
aki irigy átkot kapott.
Tépik sorba, ez a sorsa.

Parton hever minden dísze.
Kisze-bábú széjjelszakadt,
"banya"csomót visz a patak.
Mit jósol a sodró vize?

Talán bizony férjhez menne,
boldog lesz -e, egészséges?
Lesz szerelem, szenvedélyes?
A kínt, örvény húzza, vigye.

Hol nincsen víz, tűzre kerül,
s amíg hevül, elég a baj,
dal és kacaj, nagy a zsivaj.
A füst elszáll, az ég derül.

Fűzfaágra színes szalag,
néhány kifújt, hímes tojás.
Villő kincse. Mosoly-varázs.
Titka van a szóvirágnak.

Barkaágak egy csokorban.
Mágikus a bolyhos virág?
Körülvesz az ősi világ.
Gyógyul, éled, mert tavasz van...

Kicsi Kincsem / Ilona Zagyi Gáborné /