2016. szeptember 14., szerda

Diókóstolók


Holló Sanyi, Holló Maris
a diófán üldögélnek.
Figyelik a házat, kertet,
- "kong,klong, krug, krug".- Beszélgetnek.
Őszi színek, őszi zajok.
Kicsi mókus diót keres,
a két madár ámul, bámul,
ahogy surran, villámsebes.
Talált diót, meg is töri,
hull a csonthéj a fa alá,
jóllakottan elégedett
futkározik fel és alá.
Holló Sanyi gondolkodik.
Jó ízű-e, finom lehet?
Röppen föl a diófára.
- Megkóstoljuk, hozok egyet!
A csőrében ott a dió.
- Nagyon kemény. Hogy törjük fel? -
Fejét rázza Holló Maris
- Nem lehet ezt madárcsőrrel.
- Kárba nem vész majd meglátod,
van itt ész, holló tudomány.
Röpüljünk csak el az útig,
a tervem kipróbálhatnám.
Terepjáró zötykölődik,
sok a kátyú, az út rögös.
Ledobja a kerék alá,
a kemény héj összetörött.
Nincs autó most már sehol,
szétnéznek még, türelmesek.
Kihalt az út, lakmároznak,
minden morzsát összeszednek.