Romos ház a falu szélén.
Otthont ad a füstös kémény.
Tetejében fészekcsésze,
gólya madár építménye.
Tél elűzi, tavasz várja.
Visszatér az otthonába.
Rést tömköd, ragaszt és javít.
Tataroz és kitakarít.
.
Ünneplőben, büszkeséggel,
kúp alakú hosszú csőrrel,
fél lábon áll, úgy szerepel.
Nem felesel, csak kelepel.
Mocsaras vidéken lépdel.
Vajon mit keres a réten?
Lám mindig talál eleget,
békát, pockot és egeret.
Szép az élet kelep-kelep,
tágas itt a vadászterep.
Lépten-nyomon mindig akad,
ugrik, mászik sok jó falat.
Kutat, keres, s ez nem móka,
ebédet vár a fióka.
Jóllakottan elégedett,
szendereg a gólyagyerek.
Zagyi G.Ilona
