Esik hó vagy nem esik,
sok gyerek róla álmodik,
piros ruhás, ősz szakállas,
arca pírja mézes-mázas.
Csizmája már sokat látott
bejárta a nagy világot,
azt sem bánja, ha átfázott,
űzik-hajtják kívánságok.
Évente csak egyszer látom,
mivel jön én dehogy bánom.
Szánon -e vagy szarvas háton,
mindegy, mert én nagyon várom.
Néha csak úgy lopakodik,
kéményen jön, majd elszökik,
megtölti a csizmát, zoknit,
órákig nem tétovázik...
Létezése nem csak álom,
ajándékát megtalálom,
s mert évente visszavárom.
hű vendég az én barátom:
Drága kedves Mikulásom...
Kicsi Kincsem
Ilona Zagyi Gáborné
![](https://scontent-frt3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/12208458_966715260038862_3817425414622205359_n.png?oh=39625b7d71370e22f8ceb806ea0fb189&oe=58D52ACD)